A Szent nagyvértanú Lázár fejedelem fejedelem és a szerb vértanúk ünnepén, Vidovdan napján, 2026. június 28-án a szentendrei Székesegyházban Szent Liturgiát végzett Vojislav Galić püspöki helynök, Knežević Varnava protosyncellus és Lukin Inokentije archidiakónus.
Az ünnep jelentőségéről Galić Vojislav püspöki helynök mondott szentbeszédet. Hangsúlyozta, hogy Vidovdan nem a vereség, hanem a vértanúságban kivívott győzelem és a feltámadásba vetett reménység ünnepe. Rámutatott arra, hogy a koszovói fogadalom értelme csak Krisztus Feltámadásának világosságában érthető meg, hiszen a vértanúság az Isten és a felebarát iránti szeretet legmagasztosabb kifejezése: aki életét adja embertársaiért, az az örök életbe vetett hitről és a jó gonosz felett aratott győzelméről tesz tanúságot.
A Szent Liturgia befejezését követően gyászszertartást végeztek minden szerb hadvezérért, katonáért és mindazokért nemzetünkből, akik a gonosztevők keze által szenvedtek vértanúhalált a rigómezei csatától napjainkig.
A Szent Liturgián jelen volt Őexcellenciája Gutić Bjelica Biljana, Bosznia-Hercegovina magyarországi nagykövete, valamint Kunc Ivana, Szerbia magyarországi nagykövetségének első tanácsosa. Jelenlétük a Vidovdan lelki, történelmi és kulturális jelentősége iránti tiszteletet, valamint az anyaországok és a Szerb Ortodox Egyház közötti jó kapcsolatok ápolását fejezte ki, különösen a legjelentősebb szerb egyházi ünnepek alkalmával.
A szentendrei Vidovdan imádságos megünneplése különleges történelmi jelentőséggel is bír, hiszen egy időben e város őrizte Szent Lázár nagyvértanú fejedelem szent ereklyéit. Ezáltal Szentendre örökre beírta nevét a koszovói fogadalom és Szent nagyvértanú Lázár fejedelem ereklyei őrzőhelyei közé.
A délutáni órákban a Székesegyházban esti istentiszteletet végeztek, amelyet hagyományosan könyörgő istentisztelet követett a Lázár cár terén álló keresztnél, azon a helyen, ahol egykor Szent Lukács temploma állt.
Éppen ebben a templomban nyugodtak Szent Lázár fejedelem szent ereklyéi a szerbek 1690. évi nagy kivándorlását követően, III. Čarnojević Arzén pátriárka vezetésével. Ez tette Szentendrét a szerb lelki emlékezet egyik legjelentősebb őrzőhelyévé és a koszovói fogadalom egyik legfontosabb őrévé a Száva és a Duna folyóktól északra.
Az ezen a helyen minden Vidovdan alkalmával megtartott imádságos összejövetel élő emlékeztetője annak a mély történelmi és lelki kapcsolatnak, amely a szerb népet Szentendréhez, valamint Szentendrét az anyaországhoz fűzi.
Az imádságos szertartás befejezése után dr. Lastić Jovanka, a Magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnöke, a Szentendrei Szerb Önkormányzat képviselői, valamint más szerb intézmények küldöttségei koszorúkat helyeztek el az emlékműnél.
Ezt követően ünnepi kulturális műsorra került sor, amelyen fellépett a Magyarországi Szerb Színház, a „Venac” Szerb Kulturális Központ, a nagybecskereki Szent Serafim Sarovskij Kórus, valamint Dunić Aleksandar színművész. A Vidovdani Maraton néven ismert rendezvénysorozatot minden évben megrendezik, és Magyarország számos szerb közösségéhez is ellátogat.
A Vidovdannak és a koszovói fogadalomnak szentelt költői, színpadi és zenei műsor által az egybegyűlt hívek művészi formában is felidézhették a hit, az áldozatvállalás, a szabadság és a nemzeti egység maradandó értékeit.
A Vidovdan ünnepség a Szerb Egyházi Múzeumban zárult, ahol ünnepélyesen megnyitották Jakšić Ivan, a magyarországi szerb közösség kiemelkedő tagja által készített, a Grábóc monostort bemutató fotókiállítást. A művészi fényképek e magyarországi ősi szerb szent hely szépségét, lelki mélységét és történelmi jelentőségét tárták a látogatók elé, egyúttal tanúságot téve a szerb nép és e tájakon őrzött lelki és kulturális öröksége közötti maradandó kapcsolatról.
A kulturális programon és a kiállítás megnyitóján jelen volt Őexcellenciája Gutić Bjelica Biljana, Bosznia-Hercegovina magyarországi nagykövete, Kunc Ivana, Szerbia magyarországi nagykövetségének első tanácsosa, Bakoč Marija Szerbia konzul asszonya, valamint Zeljković Predrag alezredes, katonai attasé.
