Szentendrén szeptember 11. és 13. között immár hatodik alkalommal rendezték meg a Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéjét, amelyen idén is gazdag programmal vett részt a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum.
A Ferenczy Múzeumi Centrum által, a város vallási közösségeivel és kulturális intézményeivel együttműködésben megszervezett háromnapos rendezvénysorozat számos érdeklődőt vonzott. A programok a spiritualitás, az egyház- és képzőművészet, a zene, az irodalom, valamint Szentendre történetének különböző területeit ölelték fel. A hétvége során kilenc templom és három imaház nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, köztük több olyan szakrális tér is, amely az év folyamán csak ritkán, illetve különleges alkalmakkor látogatható.
A programsorozatban Szentendre különböző vallási közösségei – a szerb ortodox, a római katolikus, a református, az evangélikus, a zsidó és a baptista közösség – egyaránt részt vettek, ezáltal ismét megmutatkozott a város évszázadok során kialakult, rendkívül gazdag és sokszínű vallási és kulturális öröksége.
Az idei rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójának a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum adott otthont. Az eseményen jelen voltak a város vallási közösségeinek és kulturális intézményeinek képviselői, valamint Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere.
A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye nevében Vojislav Galić protojerej-sztavrofor köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Kosta Vuković művészettörténész, a Szerb Egyházi Múzeum igazgatója szólt a vendégekhez.
A különböző felekezetek és intézmények képviselőinek találkozása ismét jól példázta Szentendre sajátos karakterét: azt a történelmi és kulturális közeget, amelyben évszázadok óta egymás mellett élnek, találkoznak és kölcsönösen gazdagítják egymást a különböző vallási hagyományok és kultúrák.
Az ünnepélyes megnyitó zenei programjában a ViGaD együttes lépett fel, előadásával tovább gazdagítva a rendezvénysorozat első napjának ünnepi hangulatát.
A három nap során a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a Szerb Egyházi Múzeum programjai mellett Szentendre más vallási közösségei és intézményei is számos rendezvénnyel várták az érdeklődőket. Az idei hétvége zenei programjának egyik meghatározó vonulata Johann Sebastian Bach muzsikája volt, emellett a város templomaiban koncertek, előadások, irodalmi és zenés estek követték egymást.
A jelentősebb események között szerepelt Virágh András Gábor orgonaművész és Seleljo Erzsébet szaxofonművész koncertje a Szent Péter-Pál-templomban, a népszerű StEFREM vokális együttes fellépése, valamint Szalóki Ági műsora, aki Ávéd János szaxofonművésszel és Tóth István jazzgitárossal közösen adott elő istenes énekeket kortárs jazzhangzásban.
A közönség meghallgathatta továbbá Rohmann Ditta csellóművész Bach-művekből összeállított programját, a Musica Beata Kórus koncertjét, valamint Szabó T. Anna költő és Gryllus Dániel zenész verses-zenés estjét. A rendezvény fontos részét képezték az ismeretterjesztő és szakmai előadások is, amelyek között Bősze Ádám zenetörténész Claudio Monteverdi életéről szóló előadása is helyet kapott.
A programok római katolikus, református és evangélikus templomokban, valamint zsidó és baptista imahelyeken zajlottak. Az érdeklődők emellett tematikus sétákon, szakmai vezetéseken, műhelyfoglalkozásokon és más, Szentendre történetét és szakrális örökségét bemutató programokon is részt vehettek.
A Preobrazsenszka-templom története és gyermekfoglalkozás
A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a Szerb Egyházi Múzeum programjainak egyik kiemelt helyszíne szeptember 12-én, szombaton a Preobrazsenszka-templom és annak kertje volt.
A legfiatalabb látogatók számára szakrális motívumokra épülő kreatív kollázsműhelyt szerveztek. A foglalkozás lehetőséget adott a gyermekeknek arra, hogy játékos és alkotó módon ismerkedjenek meg az egyházművészet egyes motívumaival és szimbólumaival, majd saját alkotásaikban is megjelenítsék azokat.
Ugyanezen a napon a Preobrazsenszka-templomban dr. Kosta Vuković, művészettörténész, a Szerb Egyházi Múzeum igazgatója tartott szakmai előadást e jelentős szentendrei szerb ortodox templom történetéről.
Előadásában dr. Vuković ismertette a Preobrazsenszka-templom történetét, építészeti és művészeti sajátosságait, valamint bemutatta azt a fontos szerepet, amelyet a templom a szentendrei szerbség vallási és kulturális életében betöltött és ma is betölt.
Az előadás különleges értékét az adta, hogy annak maga a templom adott otthont. A hallgatóság így közvetlenül, a helyszínen ismerkedhetett meg azzal az építészeti térrel és művészeti örökséggel, amely az előadás témáját képezte.
„Az év műtárgya” – Arsenije Teodorović Krisztus feltámadását ábrázoló alkotása
A Szerb Egyházi Múzeum programjainak egyik központi eseménye ezúttal is az immár hagyományossá vált „Az év műtárgya” bemutató volt, amelyet dr. Kosta Vuković tartott.
Az eseményen a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye képviseletében Stefan Milisavljević diakónus vett részt.
A múzeum az idei „Az év műtárgya” program keretében Arsenije Teodorović Krisztus feltámadását ábrázoló alkotását állította a figyelem középpontjába.
Arsenije Teodorović korának egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb szerb festője volt. A 18. század végén a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta tanulmányait. Művészetében a késő barokk hagyományai mellett egyre erőteljesebben jelentkeztek a klasszicizmus formai és szemléleti jegyei.
A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye története szempontjából különös jelentőséggel bír Teodorović munkásságának budai vonatkozása. A művész 1818 és 1820 között készítette el a budai Tabán egykori szerb ortodox templomának ikonosztázát, amely jelentős helyet foglal el életművében és a korszak szerb egyházművészetének történetében egyaránt.
Feltételezhető, hogy az idei múzeumi műtárgyként bemutatott, Krisztus feltámadását ábrázoló önálló festmény ugyancsak abban az időszakban keletkezett, amikor Teodorović a budai ikonosztázon dolgozott.
A mű lehetséges megrendelőjeként az akkori budai szerb protojerejt, Jovan Vitkovićot, illetve Dionisije Popović budai püspököt említik.
Az „Az év műtárgya” a Szerb Egyházi Múzeum különleges, évente megrendezett programja. Ennek keretében a múzeum gazdag gyűjteményéből minden évben kiválasztanak egy jelentős műalkotást vagy muzeális értékű tárgyat, amelyet szakmai ismertető kíséretében mutatnak be a nagyközönségnek.
A program célja, hogy a látogatók egy-egy kiemelkedő műtárgyon keresztül részletesebben megismerhessék annak történelmi hátterét, alkotóját, művészeti sajátosságait és jelentőségét. Egyúttal arra is lehetőséget teremt, hogy évről évre újabb részletek kerüljenek előtérbe a Szentendrén őrzött gazdag szerb egyházi, kulturális és művészeti örökségből.
Szakmai előadás a Pozsarevacska-templomról
A rendezvénysorozat utolsó napján, szeptember 13-án, vasárnap a figyelem a Pozsarevacska-templomra irányult, amely Szentendre egyik jelentős szerb ortodox temploma, és amely az év folyamán csak korlátozottan látogatható.
A templomban dr. Golub Xénia művészettörténész tartott szakmai előadást, amelynek keretében részletesen ismertette a Pozsarevacska-templom történetét, építészeti sajátosságait és művészeti örökségét.
Az előadás különleges lehetőséget kínált az érdeklődőknek arra, hogy a helyszínen ismerjék meg a templom történetét és művészeti értékeit, és egyúttal átfogóbb képet kapjanak arról a helyről, amelyet a Pozsarevacska-templom Szentendre szerb ortodox örökségében elfoglal.
A rendezvénysorozat mindhárom napján lehetőség nyílt a szentendrei szerb ortodox templomok megtekintésére, köztük olyan szakrális terekére is, amelyek az év során csak alkalmanként nyílnak meg a nagyközönség előtt. Ugyanakkor a város más vallási közösségeinek templomai és imaházai is fogadták a látogatókat.
A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a Szerb Egyházi Múzeum a VI. Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéjén való részvételével ismét szélesebb közönség előtt mutatta be a szentendrei és magyarországi szerbség gazdag ortodox vallási, kulturális és művészeti örökségét.
A teljes rendezvénysorozat egyúttal Szentendre vallási és kulturális életének gazdagságát és sokszínűségét is megmutatta. A városban a különböző keresztény felekezetek és a zsidó közösség az évszázadok során egyaránt mély nyomot hagytak.
A szakmai előadások, koncertek, irodalmi és művészeti programok, műhelyfoglalkozások és a látogatók előtt megnyitott templomok lehetővé tették, hogy egyetlen hétvége során sokan megismerhessék Szentendre vallási és kulturális örökségének különböző rétegeit.
Fotó: Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje
