Történet
Adalékok a Budai Egyházmegye korai történetéhez
A kereszténység már az I. században eljutott Pannónia területére Szent Andronikosz és Junia, Pál apostol rokonainak missziós tevékenysége révén, az I. század végén és a II. század elején (vö. Róm 16,7).
Számos régészeti lelet tanúskodik a kereszténység elterjedéséről e vidéken, mind a Milánói ediktum előtti időkből, mind pedig – még nagyobb számban – a későbbi korszakokból.
Olvass tovább
A Szerb Ortodox Egyház autokefáliája és az ortodoxia a Magyar Királyságban
A Szerb Ortodox Egyház autokefáliájának 1219-ben történt elnyerése a szerb nép történetének egyik legjelentősebb fordulópontját jelentette. Az önálló egyházi szervezet, a saját hierarchia, a szerzetesség és a szláv nyelvű liturgikus élet kialakulásával megteremtődtek a feltételek ahhoz is, hogy az Egyház lelki befolyása fokozatosan a Szávától és a Dunától északra, a középkori Magyar Királyság ortodox lakossága körében is terjedjen.
Olvass tovább
Szerb–magyar kapcsolatok a középkorban
A középkori szerb–magyar kapcsolatok összetettek és sokrétűek voltak, és korántsem merültek ki a fegyveres összecsapásokban és a változó politikai szövetségekben. A dinasztikus házasságok, az uralkodóházak rokoni kapcsolatai, a vazallusi és szövetségesi viszonyok, a szerb uralkodók és főurak magyarországi birtokai, valamint az ezeket kísérő népmozgások mély nyomot hagytak a Szávától és a Dunától egészen a Magyar Királyság északi vidékeiig terjedő térség politikai, társadalmi és egyházi történetében.
Olvass tovább
A Szerb Ortodox Egyház a Magyar Királyság területén 1557 és 1690 között
II. Arsenije szerb pátriárka 1463-ban bekövetkezett halála után, az oszmán uralomnak a szerb földeken való végleges megszilárdulása idején nehéz és rendezetlen időszak következett a Szerb Egyház életében. Új korszak kezdődött 1557-ben, amikor Nagy Szulejmán szultán uralkodása alatt helyreállították a Peći Patriarchátust, és annak trónjára Makarije Sokolović érsek és pátriárka került, a nevezetes Sokolović család tagja és Szokollu Mehmed pasa nagyvezír rokona.
Olvass tovább
A Budai Egyházmegye 1694 és 1914 között
Az 1683-ban kezdődött nagy osztrák–török háború mélyreható politikai, demográfiai és egyházi változásokat idézett elő a Balkán és a Magyar Királyság tágabb térségében. A császári hadsereg déli előrenyomulásának idején Csernovics Arzén, azaz III. Arsenije Čarnojević szerb pátriárka 1689 novemberében elhagyta Ipeket, és Nikšićbe vonult. Miközben a pátriárka távol volt Ipektől, Enea Silvio Piccolomini tábornok a Habsburg-hadsereggel egészen Koszovóig nyomult előre, és felszólította a szerbeket, hogy csatlakozzanak az Oszmán Birodalom elleni háborúhoz.
СР