Lukijan püspök karácsonyi körlevele

LUKIJAN

ISTEN KEGYELMÉBŐL
A BUDAI SZERB ORTODOX EGYHÁZMEGYE PÜSPÖKE ÉS A TEMESVÁRI EGYHÁZMEGYE ADMINISZTRÁTORA

papságunknak, szerzeteseinknek és a Budai Egyházmegye minden hívő gyermekének, kegyelem, irgalom és béke az Atyaistentől, az Úr Jézus Krisztustól és a Szent Lélektől a karácsony örömteli üdvözletével:

Isten békéje – Krisztius megszületett!

 

„Saját akaratból megszületve a Szűztől átjárhatóvá tette számunkra a mennyekbe vezető utat. Őt dicsőítjük, aki lényegben egyenlő az Istennel és az emberekkel is.”
(Karácsony második kánonja, János szerzetestől)

Az Isteni Ige megtestesülése számunkra szentséges titok mert Ő aki az Atyától született minden időknek előtte, testben megszületett a Szentséges Istenszülő Szűz Máriától. Az angyali rendek reszketve (állnak eme csoda előtt) a teremtés pedig mint Isteni Gyermeket fogadja Teremtőjét hódolva (és ajándékokat hozva néki).

A mennyek Királya emberszeretetből született meg itt a földön és a közöttünk való életet választotta. Már Krisztus megszületésétől észleljük azt, hogy Isten megváltásunkról alkotott terve egyetemes szinten feltételezi a Teremtő és a teremtés, az Életetadó és az életrejött világ, az Isten és az ember közösségben lévő egységét, melynek elengedhetetlen építőeleme az emberek közötti felebaráti szereteten nyugvó közösség egysége. Csak az önmagával, a saját lelkiismeretével és felebarátaival kibékült ember nyerheti el  az Egyházhoz mint a hívők  közösségéhez való tartozás szent kapcsolatának előfeltételeit, s ezáltal az Élő Istennel való kapcsolat feltételét is.

Olyan időket élünk ahol minden  a kereskedelmi életvitel tárgyává lett – s ez alól az egyházi ünnepek sem képeznek kivételt. Karácsony ünnepe immár nem az Isten közénk való eljövetelének misztériuma, hanem egyre inkább ránk erőszakolt új szokás amely szerint egy bizonyos téli időszakban speciális díszítőelemekkel feldíszítjük otthonainkat és munkahelyeinket,  mértéktelenül költekezve ajándékokat vásárolunk, mintha az év többi részében nem lenne feladatunk a másokra való odafigyelés és a velük való törődés.

Pedig a karácsony értelme az Isteni történet mélységének megismerése, lelkünkben való keresése és az ember belső imádságos és jóságossá vált mivoltának az átvitele a külső környezetre. Így megengedhető a díszítés is és az ünneplés anyagi oldala is valamennyire, ha mindenek előtt erényekkel díszítettük fel lelkünket és szívünket, megtisztulva a rossz lelkiismerettől. Környezetünk iránti megnyilvánulásaink, cselekedeteink és reakcióink, ide értve az ünneplés módját is, lelkünk belső, magasztos állapotának megjelenítésére hivatottak.

Istenünk emberek közötti élete során a Mennyei Országot hirdette, melynek kapui az Ő dicsőséges feltámadásával megnyíltak előttünk. Ő meghagyta számunkra Országának előízét is a szentségekből való részesedésben – Teste és Vére által, ami a Szent Liturgia történése és mint ilyen egyetlen igaz kapcsolatunk Istennel és minden nemzetségből való testvérünkkel.

Minden jóakaratú ember hivatott arra, hogy részt vegyen az isteni szolgálatban amely ünnepeink által maivá, itt és most történtekké teszi az ünnepelt eseményeket, ahogyan az életetadó isteni erő feléleszti és megjeleníti a karácsonyi  ünnepét is. A liturgikus módon ünnepelt egyházi ünnepek mélységes megélésében jelenik meg az emberiség számára a teremtés megújulását felidéző liturgia misztériuma és benne mindaz ami megtapasztalhatóvá válik mint az ünnep jellege és lényege.

A karácsony igaz ünneplése az a liturgikus ünneplés melynek tetőpontja Krisztus testével és vérével vállalt közösség – a szent áldozás, amelyben Krisztus Urunk feláldozza saját életét, hogy a mi életünk megörökölje az élet bőségét.

A karácsony a lelki megújulás ünnepe – az Örökkévaló Isten azért születik, hogy bennünk megszülessen a bűnbánat, a jóság,  a tisztesség; az Istennel való kapcsolatunk liturgia általi  megújulásáért és a bennünket körülvevő emberekkel épített kapcsolatunk  jobbá tételéért. A karácsony Isten megszületése a világban és a mi, Isten hívő gyermekeiként való megszületésünk.

Mostani karácsonyunk alkalmából külön imádkozunk minden szenvedő embertársunkért, a háborús összecsapásokban szenvedő keresztény testvéreink és Isten többi gyermeke megmeneküléséért és a háborúk megszűnéséért, az igazságos békéért.

De a jelenlegi társadalmunk problémája nem csak a háborús helyzetek okozta gyilkolás. Az emberek időzített bombákként készek arra, hogy önös és rövidtávú érdekből a társadalom rombolásában és felebarátaik semmibevételében keressék a megoldást. Akár a rossz szónak is lehet romboló hatása, a veszekedés és más egymás közötti ellenségeskedés még akár  ölhet is. Legyen ilyen helyzetekben is az útmutatónk maga az Úr aki megbocsátásra és egymás közötti szeretetre hív bennünket, mert erről ismernek meg bennünket, hogy az Ő tanítványai vagyunk.

A karácsony ünnepének misztériuma az alázatban, a megbékélésben, az áldozathozatalra való készségben mutatkozik meg, és mi erre hívunk mindnyájatokat kedves testvérek, mert ez az egyetlen  út, a megváltás és az örök élet útja, amely az Úr ajándéka az igazak és a bűnbánók számára.

Kedves lelki gyermekeink a lélek megújulására hívunk benneteket, de e mellet nemzeti mivoltunk megújulására is, mert a modern életvitel elemeivel szembesülve érezzük, hogy veszélyben forog Egyházunkhoz való tartozásunk mellett nemzetiségi hovatartozásunk is. Ezért minden magyarországi szerb nemzetiségi intézményhez, de legelőbb a szerb családokhoz szólva felszólítunk mindenkit ültessük gyermekeink szívébe a nemzeti hova Kérünk benneteket törekedjetek a családjaitokban megromlott viszonyok helyreállítására, a félbeszakadt barátságok újraélesztésére, de legelőször arra hívunk benneteket legyetek megbocsájtóak és áldozathozatalra készek a béke és az egység építésében az itteni szerb közösségünkön belül, mert csakis így őrizhetjük meg nemzeti mivoltunkat. Bármilyen személyes érdek, vagy ellentét semmis az e területről való eltűnésünk ellen vívott harc kihívásaival szemben. Ezért még egyszer arra hívunk benneteket legyetek készek a megbocsájtásra, építsétek a közösség egységét és vegyetek részt a szerb lelki és nemzetiségi megújulásunk felélesztésében legkisebbektől a nagyobb közösségekig egyaránt. Különösen arra hívunk benneteket, hogy mindezek által a saját otthonaitok legyenek a megújulás első helyszínei.

Kérjük az Isteni Gyermeket – Krisztus Urunkat, hogy közénk való eljövetelével hozza el szeretetét és békéjét nekünk és világosítsa meg elménket és szívünket és nyissa meg szemünket az igaz értékek meglátására, amelyek nélkül értelmetlen földi életünk.

 

Legyetek üdvözölve mindnyájan örömteli karácsonyi üdvözlésünkkel:

Isten békéje – Krisztius megszületett!

Boldog és Isten áldásában gazdag új 2024. esztendőt kívánunk!

 

Kelt Isten oltalmazta Szentendre Városában, püspöki rezidenciánkon,

  1. karácsonya idején.

Mindnyájatokért Krisztus Isteni Gyermek előtt imádkozó:

        +Lukijan

budai megyéspüspök